Mechanikai vizsgálatok

A mechanikai vizsgálatok alapvető szerepet töltenek be a műanyagok és polimerek minősítésében, hiszen ezek a tesztek mutatják meg legpontosabban, hogyan viselkedik egy anyag terhelés, deformáció, ütés vagy hosszú távú igénybevétel alatt. A labor több mint két évtizede végez megbízható és nemzetközi szabványokon alapuló vizsgálatokat, amelyek segítségével egyértelműen meghatározhatóak az anyag fizikai és mechanikai tulajdonságai. A vizsgálatok célja minden esetben az, hogy pontos képet adjanak a termék alkalmazhatóságáról, szerkezeti stabilitásáról és tartósságáról, legyen szó autóipari, csomagolóipari, elektronikai vagy egyéb iparágakról.

Húzás, hajlítás

A húzási és hajlítási vizsgálatok a műanyagok és polimerek legfontosabb mechanikai tulajdonságait határozzák meg, ezért kiemelt szerepet töltenek be az ipari minőségellenőrzésben és termékfejlesztésben. A vizsgálatok célja annak pontos meghatározása, hogy egy anyag hogyan viselkedik terhelés alatt, milyen mértékben képes ellenállni a deformációnak, és milyen biztonsággal alkalmazható a gyártási folyamatokban. Az így kapott adatok elengedhetetlenek az autóipari, csomagolóipari, elektronikai vagy építőipari felhasználáshoz, ahol minden tűréshatár és anyagjellemző kritikus lehet.

A laboratóriumban különböző húzási tulajdonságokat mérünk: az erő mellett meghatározzuk a húzási feszültséget, a szakadási feszültséget, valamint ezekhez tartozó nyúlásértékeket és a modulus értékeit is. A hajlítási vizsgálatok során a hajlítási erő, a modulus és a feszültség–nyúlás kapcsolat pontos meghatározása történik, amely kulcsfontosságú a félkész és késztermékek struktúrájának és tartósságának vizsgálatában.

A húzó- és hajlító vizsgálatok minden esetben korszerű INSTRON univerzális vizsgáló berendezéssel történnek, amely a nemzetközi szabványok szerinti legmagasabb mérési pontosságot garantálja. Ez biztosítja, hogy a vizsgálati eredmények reprodukálhatóak, hitelesek, és ipari jóváhagyásokhoz is felhasználhatók legyenek.

A vizsgálatok az alábbi szabványok alapján történnek, amelyek a különböző anyagtípusok sajátosságaira is kiterjednek.

Húzási tulajdonságok meghatározása:
MSZ EN ISO 527-1
MSZ EN ISO 527-2
MSZ EN ISO 527-3
MSZ EN ISO 527-4
MSZ EN ISO 527-5

Habanyagok szakító vizsgálati szabványai:
MSZ ISO 1798 – rugalmas polimer habanyagokra
ISO 1926 – merev habokra

Hajlítási vizsgálati szabványok:
MSZ EN ISO 178
MSZ EN ISO 178/A1
MSZ EN ISO 14125
MSZ EN ISO 14125/A1

A vizsgálati eredmények segítségével pontos, megbízható és iparágra szabott információk állnak rendelkezésre az anyagok minőségéről és alkalmazhatóságáról, amelyek támogatják a gyártási döntéseket és csökkentik a hibalehetőségeket.

Golyós benyomódás

A golyós benyomódás vizsgálat a bevonatok és bevonatrendszerek mechanikai ellenálló képességének egyik legfontosabb meghatározási módszere. Ezzel a módszerrel pontosan megállapítható, hogy a fémlemezekre felhordott bevonatok milyen mértékben képesek ellenállni az ütésből eredő deformációnak, berepedésnek vagy leválásnak. Az ipari termékek – különösen az autóipari, elektronikai, építőipari és csomagolóipari bevonatok – esetén elengedhetetlen, hogy a felület hosszú távon stabil maradjon még dinamikus behatások mellett is.

A vizsgálat lehetővé teszi a bevonatok rugalmasságának, összetapadásának és tartósságának megítélését, így fontos szerepet tölt be a minőségellenőrzésben és a fejlesztési folyamatokban. A módszer segítségével kimutatható, hogy a bevonat mikor és milyen terhelés mellett mutat sérülést, és ez alapján pontos következtetések vonhatók le az alkalmazott anyagok alkalmasságáról.

A fémlemezre felhordott bevonatok és bevonat rendszerek ütőszilárdsága határozható meg.

Szabvány

MSZ EN ISO 6272-1:2012

A vizsgálat eredményei fontos információt nyújtanak a bevonatok minőségéről, és segítenek biztosítani, hogy a késztermék tartósan megfeleljen a különböző iparági követelményeknek és nemzetközi szabványoknak.

Ütő-hajlító szilárdság és Ütőszilárdság

Az ütő-hajlító szilárdság és ütőszilárdság meghatározása alapvető vizsgálati módszer a műanyagok, polimerek és fröccsöntött alkatrészek mechanikai viselkedésének értékeléséhez. Ezek a tesztek pontos képet adnak arról, hogy a különböző anyagok hogyan reagálnak hirtelen, koncentrált terhelésekre, milyen mértékben képesek ellenállni a törésnek, repedésnek vagy hirtelen igénybevételnek. A vizsgálatok nélkülözhetetlenek az autóiparban, csomagolóiparban, elektronikai szektorban és minden olyan területen, ahol a mechanikai terhelhetőség kritikus minőségi követelmény.

Charpy és Izod féle ütő-hajlító szilárdságot különböző méretű kalapácsokkal (0,5–5,5 J) határozzuk meg ütő-hajlító mérőberendezésünkkel. A mért értékek függnek a próbatest geometriai paramétereitől, anyagának minőségétől, a befogás típusától, valamint az esetleges hornyolástól, amely befolyásolja a repedésindulást.

Az ütőszilárdsági vizsgálat során azt az energiamennyiséget határozzuk meg, amely elegendő ahhoz, hogy az 1 mm-nél kisebb vastagságú fóliák vagy lemezek meghibásodását okozza. A teszt egy 0,66 ± 0,01 méter magasságból szabadon eső dárda ütésével történik, olyan körülmények között, amelyek a vizsgált próbatestek 50%-ánál törést eredményeznek. Ez a módszer különösen fontos a csomagolóanyagok, élelmiszeripari fóliák vagy védőrétegek teherbírásának és tartósságának vizsgálatához.

Szabványok

Ütésállóság (Charpy és Izod):
MSZ EN ISO 179-1
MSZ EN ISO 180
MSZ EN ISO 180 2000/A1
MSZ EN ISO 180:2000/A2

Ütésállóság (Dynstat):
DIN 53435

Ütőszilárdság:
MSZ ISO 7765-1 A módszer

A vizsgálatok eredményei pontos, összehasonlítható és szabványosított módon mutatják meg az anyagok dinamikus terhelhetőségét, amely elengedhetetlen a fejlesztési, gyártási és minőségbiztosítási döntésekhez.

Tépőszilárdság, nadrágtépő módszer

A tépőszilárdság vizsgálata elengedhetetlen minden olyan esetben, amikor a műanyag fóliák vagy vékony lemezek mechanikai igénybevételének ellenállását kell meghatározni. A nadrágtépő módszer különösen megbízható eljárás, hiszen jól modellezi azokat a valós használati körülményeket, amikor az anyag szélein vagy gyenge pontjain tépőhatás éri a terméket. A vizsgálat segítségével pontosan meghatározható, hogyan viselkedik az anyag hirtelen fellépő húzó- vagy szakítóerő hatására.

A szabvány műanyag fóliák vagy lemezek tépőszilárdságát határozza meg, amennyiben 1 mm-nél vékonyabbak és előkezelésen estek át. A módszer alkalmazható rugalmas és merev anyagokra egyaránt, azonban habanyagokra nem, mivel azok szerkezeti felépítése eltérő módon reagál az ilyen jellegű terhelésre. A vizsgálat fontos minőségellenőrzési eszköz a csomagolóipar, az elektronikai ipar, a nyomtatási és dekorációs fóliák gyártása, illetve a műanyag-feldolgozó ipar számára.

A mért eredmények alapján meghatározható az anyag szakítószilárdsága és a repedésterjedésre való hajlama. A nadrágtépő elrendezés lehetővé teszi, hogy a vizsgálat kiegyenlített és reprodukálható módon történjen, így az adatok megbízható alapot adnak fejlesztésekhez, anyagválasztáshoz vagy gyártástechnológiai optimalizálásokhoz.

Szabványok

MSZ ISO 6383-1
ISO 34-1 (1, 2 típusú próbatesten)

Összenyomás

Az összenyomási vizsgálatok célja a műanyagok és polimer alapú anyagok terhelés alatti viselkedésének pontos megismerése, különös tekintettel arra, hogyan reagálnak a nyomóerő alkalmazására. Ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak az autóiparban, csomagolóiparban, építőiparban és minden olyan területen, ahol az anyagoknak stabilan kell ellenállniuk mechanikai terheléseknek. Az összenyomás hatására bekövetkező deformáció, a teherbírás és a rugalmassági modulus meghatározása nélkülözhetetlen a minőségellenőrzésben és a fejlesztési folyamatokban.

Összenyomáskor az összenyomási erőt, modulust, illetve a feszültség/nyúlás kapcsolatát vizsgáljuk, amely pontos képet ad arról, hogyan viselkedik az anyag különböző igénybevételi szinteken. A nyomó vizsgálatok minden esetben korszerű, nagy pontosságú INSTRON univerzális vizsgáló berendezéssel történnek, amely garantálja a hiteles, szabványos és reprodukálható eredményeket.

A vizsgálatok a nemzetközi szabványok szerint zajlanak, külön eljárásokkal a tömör műanyagokhoz és a különböző típusú habanyagokhoz.

Összenyomási vizsgálati szabványok:

MSZ EN ISO 604

Habanyagok összenyomási vizsgálatai:

MSZ EN ISO 844
MSZ EN ISO 1856
MSZ EN ISO 1856/A1
MSZ EN ISO 3386-1
MSZ EN ISO 3386-1/A1

A vizsgálatok eredményei különösen hasznosak a termékfejlesztésben, az anyagválasztásnál, a gyártási hibák feltárásánál és minden olyan esetben, amikor a kész- vagy félkész termék mechanikai teljesítményének megbízhatónak kell lennie.

Súrlódási együttható (COF)

A súrlódási együttható (COF) vizsgálata az egyik legfontosabb módszer a műanyag fóliák és műanyag lemezek kezelhetőségének, felületi minőségének és csomagolástechnikai viselkedésének megítélésére. A vizsgálat során meghatározható a felületek kezdeti és csúszási súrlódási együtthatója, amely kulcsfontosságú adat a gyártási folyamatok optimalizálásához, az automata csomagológépek hatékony működéséhez és a végtermék funkcionalitásához.

A COF értékei alapján megállapítható, hogy a felületek mennyire hajlamosak egymáson elcsúszni vagy esetleg tapadni. Ez különösen meghatározó az élelmiszeripari, gyógyszeripari, elektronikai és általános csomagolóipari felhasználásoknál. A megfelelő súrlódási tulajdonságok garantálják, hogy a fólia vagy lemez hibamentesen feldolgozható, nem akad el, nem csúszik túl, és a végtermék is stabilan működik.

A szabvány a műanyag fólia és lemez kezdeti és csúszási súrlódási együtthatóját képes meghatározni, a módszer főként minőség-ellenőrzéshez ajánlott.

Szabvány

MSZ ISO 8295

A módszer alkalmazásával megbízható és reprodukálható eredmények születnek, amelyek biztosítják a gyártási folyamat következetes minőségét, és lehetővé teszik a felületkezelési, adalékolási vagy alapanyag-használati döntések optimalizálását.

Shore A, D, 00 és IRHD keménység

A keménységvizsgálat az egyik legfontosabb alapvizsgálat a műanyagok, gumik és egyéb rugalmas polimer anyagok minőségének meghatározásában. A Shore A, D és 00 skálák, valamint az IRHD módszer eltérő keménységtartományok mérésére szolgálnak, így megbízhatóan alkalmazhatók a lágy, közepesen kemény vagy akár nagyon merev anyagok értékelésére. A vizsgálatok nemcsak az anyag fizikai tulajdonságaira adnak választ, hanem a gyártásközi minőségellenőrzésben és az anyagválasztási döntésekben is kritikus szerepet töltenek be.

A vizsgálati módszer műanyagok és gumik benyomódási keménységének Shore A, D és 00 típusú keménységmérővel való meghatározására alkalmas. Lágyabb anyagok vizsgálatához a 00 és az A típusú mérőfej, míg a keményebb anyagokhoz a D típusú keménységmérő használható. A módszer szerint meghatározható a kezdeti keménység vagy a keménység adott terhelési időtartam után, illetve mindkettő — attól függően, milyen gyártástechnológiai vagy minőségbiztosítási követelményeket szükséges vizsgálni.

A mérés során a nyomótű benyomódását vizsgáljuk az anyagba, meghatározott idő, terhelés és geometriai paraméterek mellett. A keménység fordítottan arányos a benyomódás mértékével, így minél keményebb egy anyag, annál kisebb mértékben engedi a nyomótű behatolását. Fontos, hogy a különböző típusú Shore mérők eredményei nem összehasonlíthatók egymással, mivel a mérőtű formája, az alkalmazott erő és a terhelési idő is eltérő.

A vizsgálat alkalmas gumitömítések, extrudált vagy fröccsöntött műanyag alkatrészek, burkolatok, polimer bevonatok és számos más ipari termék keménységének gyors és megbízható meghatározására.

Szabványok

MSZ EN ISO 868
ASTM D 2240-68
ASTM D 2240-15e1
ISO 48



Vizsgálatok